Poszt – Prae | Nagy Zopán szövegkollázsa és Pajtás-látomás fotói

Poszt – Prae | Nagy Zopán szövegkollázsa és Pajtás-látomás fotói

2020. 01. 10., Pén - 14:16
0 hozzászólás

Avagy: Uroboros – a farkába harapó kígyó – és Abraxas a „dupla-lényegű” találkozása Szentkuthy Miklós szövegtengerének egy-egy örvényében.

Nagy Zopán

 

Poszt – Prae

 

(Avagy: Uroboros – a farkába harapó kígyó – és Abraxas a „dupla-lényegű”

találkozása Szentkuthy Miklós szövegtengerének egy-egy örvényében.)

 

 

A „tartalom” azáltal lett önmagábbnál önmagává,

hogy összesűrűsödött, egybecsomósodott és csak vak

tehetetlenségi nyomatékként létezett, valahol messzire elkallódva

a formájától: formák és tartalmak kétlaki életet éltek.

 

**

 

A Meru-hegy (szanszkrit nyelven Sumeru): a Tejút magja.

Nimród csillagképén keresztül jutunk csillagösvényen a Tejút közepébe.

Vetített kép(zet)ünkben felül- és belülnézeti világképek mutatják az utat…

 

Kínai mitológia: Xuanwut teknősként ábrázolták, amely köré egy kígyó tekeredik… Az uroborosz-jelkép a mitológiában egy saját farkába harapó sárkány is lehet…

 

A Tejút: Földünkről látható panorámaképe a farkába harapó kígyót, illetve a Világteknőst jelképezi. Nut egyiptomi istennő védelmező teste a Tejút…

 

Thor és Jormungand (Midgard-kígyó, Jörmungandr) harca…

Jelenleg is láthatjuk őket egy képzelt hologramban. Genbu és a Világkígyó is ott vigyorog…

 

Az uroboros: az örökkévalóságot, valamint az örök körforgást és a folyamatos megújulást jelzi, rezonálja. A végtelen megújulás és (az alkímiában is) a halhatatlanság jelképe…

 

Ó, dermedt, majd feloldódó,

Önnön (m)értékeit is meghaladó:

Vaskos és hosszú, sima, hűvös-bőr tapintású

Síkos lény, anonim-alakzatú!

Ó, gyakran magába forduló: kígyó-uborka-kígyó!

 

**

 

Az Abraxas-gemmák a római császárkorban igen elterjedt, amulettként használt mágikus gemmák, melyek egy-egy csoda-alakot ábrázoltak, rajta a bűvös erejű Abraxas szóval, görög írásban…

 

Az alaknak emberi törzse volt: növény-démon karokkal, kakasfeje: lángoló taréjjal,

a lábai pedig hullámzó-sziszegő, örökké vedlő és újraöltöző kígyók voltak.

Egyik kezében korbácsot, a másikban koszorút tartott.

A gnosztikus szekták az Abraxas-gemmák mintájára a középkorban talizmánokat készítettek, amelyek a legtöbb baj ellen megóvták hordozójukat…

 

„Nekem minden sikerül, sike-sikerül, a baj elkerül…”

 

Misztikus szöveg-szövetek pókháló-térkép foszlányai…

Sötétségbe szőtt gomolygás-foltok öröm(leány)magányai…

 

Abrakadabra-gong! Habra hab…

Ólmosan fortyogó penészhab-latyak…

Fémesen rekedt gerjedelem, remegés-alap…

Absztrakt hangzat-ábrázat. Tanra tan…

 

**

 

Minden „valami” olyan itt, mintha csak

egy középkori ajak sápadt szirmai közül hullna alá,

szigorú és hideg porzóként. (…) Hullámai úgy viszonylanak

formában és mozgásban egymáshoz, mint egy mozdony szédült kerekei,

melyeket a karok leleplező mozgása kísér az iram méhében.

 

Élménytől a kifejezésig:

a legközönségesebb

lehetőségek leltározása