Tó ragyogásban

Tó ragyogásban

2021. 10. 28., Csü - 08:02
0 hozzászólás
„(...) és most a nagy űr / hisz telít, telít / hőpárlatú ölelés” - Domokos Johanna versei a DRÓTon.
Johanna
Domokos Johanna versei

Ami, semmi sem

gondolatot nem is érintve
jöjjön inkább? álom
képzelet, s utána
a fényben nyíló, csend

méltóságom, fogadjon el
betűim helyett; a valótlan
a való helyett

mily bizalom, rajongás
mily megnyílás hogy
kettő egy egész
legyen

és ez, ami
(semmi sem)

 

Virágzásba induló időben

lábakat előre, testet hátra, testet előre, lábakat hátra

ne nagyon, hanem élőn, élhetőn, a pillanatba száguldó zöldellőn
beilleszthetőn a hátralevőbe, mellettünk, körüle

semmi leg és dupla bb
sem alant sem fölébb

ha nem minek méltó tere, ideje
a fentiektől meg-, és leengedett

hinta
szemben -- Fénye

... Egymás életében ...

a megjelenés áhítat
egyorcájú örömmel, egyorcájú finomsággal,
egyedi egyszeriségében, befelé áramló, özönlő
teljességben, mint fenyvesbe szűrődő
fonataira felbomló Nap

ideo dilexit me rex, et introduxit me in cubiculum suum

 

(élt, halt) Született

teremtő mostra távol nem maradásra
egymásban megosztva karácsonyt élni
hisz vágyban járva a valós(ág) hajt rügyet
                    hogyan érkeztek?
létszerelmes csendben társsal, folytatással
feltételek felett vállalva fel: íme, a Mindig
Jelen: tele lelki boldog kékkel
Jelen: tele lelki boldog fehérrel

áldottból szentből adni-kapni
(maradj): ünnep
(élt, halt) született

 

kéz, amint végig halad

igen, önmaga egy
közvetìtő ÉG egy
közvetítő FÖLD egy
közvetítő KOZMOSZ egy
közvetítő ÉRZÉKI LÉNY egy
MIND
ezek között és, az EGY

mi más a vezénylő

Anélkül, hogy

az álmodásról és rejtőzködésről lemondanánk
tavaszi kertjében sétáló király(nő) nézi magában
a Napot, mely ugyanolyan meleg tavasszal, nyáron, ősszel, télen

és az is oly,
a bármikortavasz annyi minden(ki)ben

Tó ragyogásban

vízzé vált ragyogó rajongás
partra lépő test, felölti szárny
hamubasült álom és éppjövő
közt fuvallat
menny segít
belső rezdülés --  neme: ez az
és most a nagy űr
                           hisz telít, telít
hőpárlatú ölelés

DB kötete margójára

spirituális anamnézis, bölcseleti tapasztalás
üzenet, mint nagual, mint barangoló napbanéző
szívmgasságban lebegő pára
finoman rezgő estlét fénye-homálya,
egymásabbá álmodjuk lényünk, fekete, vörös, fehér magunk
narópa rákacag az alkimistára: vagy fordítva
ha az föld, víz, tűz, levegő felbomlása után
elvezet az Fényhez az szeretet

 

 

Domokos Johanna, irodalmár, költő, szerkesztő, jelenleg Budapesten él.