Szülők és gyermekek – eltérő szükségletek…

Szülők és gyermekek – eltérő szükségletek…

2016. 04. 06., sze - 11:13
0 hozzászólás

A megértettség és elfogadottság gyógyít, megnyugtat, összeköt azzal, aki megért és összeköt önmagammal, hogy jogom van így érezni. A megértettség a létezésem és az önbecsülésem alapja is. – 2016. április 6-tól, hét héten át interaktív „SZELÍD SZÜLŐ SZALONt” tartunk a DRÓTon. Kabai Piroska pszichológus egy-egy írását olvashatjátok lapunkon különböző, gyermeknevelésről szóló könyvekről, majd szerda esténként, 19:30-tól a cikk alatti, általatok a hozzászólásokban feltett kérdésekre, problémákra reagál a pszichológus. Használjuk az Internetet tudatosan jóra, jöjjön létre párbeszéd, amely szülők és gyermekek közös érdeke lehet.

Könyv
Szelíd Szülő Szalon 1.

Kabai Piroska

Kabai Piroska

Kabai Piroska, pszichológus, Szelíd Szülő Szalon Szelíd Szülő Szeminárium: Gyereknevelést segítő kommunikációs és empátiás készségfejlesztés öt ülésben 2-10 éves gyerekek szüleinek. Készülj a nyárra gyereknevelési praktikákkal, hogy örömteli legyen a szabadság! Részletek itt

Gyermekneveléssel foglalkozó könyveket bemutató sorozatom első darabja egy fontos alapmű, amely mégsem szerepel a témakör toplistás könyvei közt, jóllehet hatodik kiadását éli meg magyarul. 

Haim Ginott eredetileg 1965-ben, New Yorkban megjelent Szülők és gyermekek című könyvét gyerekekkel és szülőkkel dolgozó pszichológusként gyakran ajánlom a szülőknek. 

Miért? 

Haim Ginott könyve messzemenőkig gyermekközpontú – abban segíti a szülőket, hogy ezt a szemléletet elsajátíthassák, észrevegyék a gyermeket és annak érzelmeit, vágyait, kiszolgáltatottságukat. Útmutatást ad a megfelelő és a kerülendő válaszokról; fontos hétköznapi (konfliktus) helyzeteket világít meg más oldalról. Gyermeknevelést segítő foglalkozásaimhoz, a Szelíd Szülő Szeminárium témáihoz ebből a könyvből választottam a legtöbb idézetet, annyira lényegretörőek. 

Például: „A halak úsznak, a madarak repülnek, és az emberek éreznek.”

vagy

A veréssel a legfőbb baj az, hogy a frusztráció legyőzésének nemkívánatos módszerére tanítja a gyereket.

Hogyan beszélgessünk a gyerekekkel, hogyan dícsérjük és bíráljunk, hogyan nem érdemes reagálni, (mert kudarcra vezet), hogyan és mit korlátozzunk,

mit jelent az engedékenység és mit jelent a fegyelem? 

Külön fejezetek tárgyalják, hogy mitől szoronghat egy kisgyerek és mikor érdemes pszichológushoz fordulni vele, illetve milyen esetekben szorul a szülő pszichológiai segítségre. Két külön részben kerül szóba a testvérféltékenység témája és a szexuális nevelés kérdése, amelyek szintén megkerülhetetlen témák. 

Ebből a vázlatos áttekintésből illetve a könyvből két gondolatot szeretnék kiemelni. 

Az egyik a megértés, ill megértettség fontossága. Leegyszerűsítve, ez pont az ellenkezője annak, amit olyan sokszor hallani, hogy „ne hisztizz”, „ne bőgj”… A gyerekek kis túlzással csak érzelmekből állnak; vágyak, akaratok, örömök és bánatok. Ginott így írja:

A gyerekek érzéseit mindig komolyan kell venni, akkor is, ha a helyzet maga nem túlságosan komoly.

A megértettség és elfogadottság gyógyít, megnyugtat, összeköt azzal, aki megért és összeköt önmagammal, hogy jogom van így érezni. A megértettség a létezésem és az önbecsülésem alapja is.

Hogyan lehet megértő a szülő? Odafordulással, leguggolással, bólogatással, hümmögéssel, az érzelem megnevezésével...

Például látom, hogy szomorú/dühös vagy… a szerző szavaival: „Sokkal fontosabb a gyereknek, hogy tudja mit érez, mint, mint hogy tudja, miért érzi azt.” (Kiemelés a szerzőtől) 

A másik témakör a testvérféltékenység, amit Ginott szerint célravezetőbb volna úgy fogalmazni inkább, hogy testvér-rivalizáció, mert voltaképp erről van szó. A testvérek az anya/apa szeretetéért, figyelméért versengenek. Ennek a résznek az egyik legfontosabb megállapítása, hogy

minden esetben VAN féltékenység, ez nem elkerülhető, de csökkenthető.

A fejezet több praktikát is megfogalmaz, amelyek közül a legfontosabb a negatív érzelmek és gondolatok kimondásának, kimutathatóságának a lehetősége. Kimondhatja, hogy utálja a testvérét, és hogy jobb lenne, ha visszamenne oda ahonnan jött! Az ilyet sokszor nagyon rossz hallani, ezért elcsitítjuk a gyereket, amivel ártunk neki, mert érzelmei elfojtására kényszerül, amitől frusztrálttá, magányossá és/vagy beteggé válhat. 

A méltán népszerű „Beszélj úgy...” könyv szerzői A. Faber és E. Mazlish is Ginott előadásai és műhelyfoglalkozásai alapján állították össze saját módszerüket. 

Az Edge2000 Kft által 2015-ben megjelent (hatodik) kiadás előszavát Klein Sándor, utószavát Mérei Ferenc írta, ami tovább növeli az amúgy nem terjedelmes, 150 oldalas kis könyv nagy értékét. 

Ti mit vártok egy gyereknevelési könyvtől?