„Amennyiben például azt a bizonyos szellemi szabadfoglalkozású jelzőt föltámasztanák…

…máris közelebb kerülhetnénk a megoldáshoz.” – A DRÓT három kérdést tett fel a magyar irodalom, alkotóművészet néhány kortárs szereplőjének a KATA-adózást megváltoztató törvényrendelet után. A Magyar Írószövetség elnökének, Erős Kingának a válaszai után, most Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat főszerkesztőjének válaszait olvashatjátok lapunkon.

Meddig tart még?

„Meddig tart még?” – teszik föl a kérdést egyre többen. Meddig tart még a karantén, a vészhelyzet, a rendeleti kormányzás, a…? Meddig tart még? – a címe Tömörkény István egy 1915 végén írott tárcájának, amelyben a szegedi Vanélia valójában Valéria, ma Bartók téri piac világa elevenedik meg az olvasó szeme előtt, ahol is a történet címét adó kérdésre a harctérről érkező sánta hadfi először a királyi szlogennel válaszol: „Karácsony előtt vége lössz…” Majd kisvártatva így egészíti ki: „Ha pedig véletlenül karácsony előtt nem lönne vége, akkor majd vége lössz karácsony után.” − A történelem a keserédes paraszti fekete humort igazolja, végtére is még három Szenteste telik el, míg 1918 őszén véget ér „e nagy tivornya” – hogy újabb borzalmaknak, s legvégül Trianon sokkoló fájdalmának adja át a helyét.

Régi és új negyvenhatosok – Tömörkény István és a Nagy Háború

Hasznunkra válik olvasni Tömörkényt. Az írót, aki a lokálisban fedezte föl az egyetemest és az egyetemesben a lokálist, a cseppben a tengert, a tengerben a cseppet. Amire csak a legnagyobbak képesek. – Bene Zoltán Tömörkény Istvánról tartott előadást a 46. Tokaji Írótáborban, aminek az első világháború irodalma volt a témája. Az előadás most olvasható és megtekinthető is a DRÓTon.

Esetleg egy paradoxon; vagy mi a pék f*sza…

„Rita egyedül volt otthon. A szülei dolgoztak, az öccse edzésre ment. Főzött nekem egy kávét. Amíg sertepertélt a konyhában, egy széken ültem és a már-már bugyi méretű rövidnadrágjából kikandikáló húst bámultam, a segge alsó fertályát. Akár egy vén kéjenc. – Cukrot? – mosolygott rám Rita…” – Bene Zoltán készülő regényéből olvashattok egy igazán izgalmas részletet a DRÓTon.

Szeged valódi hangja

Van, aki szerint ő az „új Tömörkény”, olvasói szerint írásaiban megszólal „Szeged valódi hangja”, míg mások szerint a klasszikus próza új életre keltője. Szeged provincializmusáról, fontosságáról, főváros és vidék kapcsolatáról, magányról és közösségről, kánonról és kirekesztésről, legújabb könyvéről és a valódi közösségek hiányáról beszélgettünk Bene Zoltánnal, Szeged meghatározó prózaírójával.