Thiel Katalin

Hamvas egész életműve a létrontás ellen lép fel…

…épp az emberszeretet jegyében. Megtanít bennünket az evangéliumi emberszeretet nehéz kötelességére. Írásaiban újra és újra kitér a létrontás legkülönfélébb formái ellen, épp ez alapozza meg a hamvasi emberszeretet tartalmát. – mondta Thiel Katalin, akinek a DRÓTon most elolvashatjátok a 2016. november 12-én, a Hamvas Béla emléknapon, Hamvas Béla és Kemény Katalin sírjánál elmondott teljes beszédét.

Weiner Sennyey Tibor

Hamvas Béla és 1956

Hamvas Béla, amikor azt mondja, hogy „nem lehet semmit sem hárítani”, az annyit jelent, hogy nem lehet semmit sem hárítani. Amikor azt mondja, hogy „lealjasodás volt”, akkor az azt jelenteni, hogy lealjasodás volt. Ilyen egyszerű ez. És amikor arra utal, hogy „a magyarok még egy győztes forradalmat is képesek lettek volna elrontani”, akkor az azt jelenti, amit mond, gondoljunk csak arra, hogy miben élünk most? És erről nem tehet senki más, csak mi.

Hová tűnt a hogy?

Nemcsak a hogy tűnt el, de a vesszőnek is nyoma veszett, amit olyan sokáig sulykoltak belénk: „Gyerekek, a hogy elé mindig vesszőt rakunk.” Eltűnt a hogy, és lenyeltük a vesszőt is. A farkas szőröstől bőröstől megette a nagymamát és Piroskát, aki vagy ami ebben az esetben egyetlen szócska: a hogy. Élhetünk-e olyannyira felgyorsult világban, hogy a hogyra ne legyen szükségünk?