Csak egy kávéra

Teri közbevágott: – A ballibek lapját olvasod?! Jól nézünk ki.
Csilla szó nélkül visszavette a párnát az arca elé, jelezve, hogy a beszélgetés megintcsak nem vesz jó irányt.
Zoltán szabadkozott, és a kezdődő kézilabdameccsre hivatkozva elhagyta a zajos helyiséget.
Teri a húgához intézte a kérdést: – Szóval, mi is van a tartásoddal?
Panni lakonikus válasszal intézte el: – Semmi. Nem érdekel.

Az együttérzés hiányáról, a kiveszett érzelmekről, az űrről, a bennünk lévő káoszról

Minap moziban voltam, szinte teltház volt. Mindkét oldalamon fiatal pár foglalt helyet, a mozi műfaj célközönsége, korosztályilag, ugye. Megrendültem, és a világvégét beharangozó cikk írására kényszerültem. Erre itt. A film is, bizony, még a hollywoodi termékek is mind azért jönnek létre néha az alkotók tudtán, szándékán, vagy önhibáján kívül, hogy mi nézők érezzünk valamit, akármit. Ez a végső célja. – Albert Zoltán írása.