A tíz legfontosabb dolog a DRÓTon 2020-ban

A tíz legfontosabb dolog a DRÓTon 2020-ban

2020. 12. 30., sze - 11:47
0 hozzászólás
Mi volt a tíz legjobb dolog a DRÓTon 2020-ban? Mit valósítottunk meg? Kikkel működtünk együtt? Mit olvastatok a legtöbben? Mit olvastatok kevesen, holott megérdemelte volna figyelmeteket? Mi minden történt velünk az elmúlt évben? Fusd át velünk a DRÓT 2020-as évét.
l
DRÓT TOP10 2020

10.
A DRÓT honlapjának teljes megújulása

A DRÓT-közösség legnagyobb feladata 2019-ben az volt, hogy megújítsuk a honlapunkat, alkalmazkodva az olvasói szokásokhoz, hogy most már kétszer annyian nézik oldalunkat telefonról, mint asztali gépről. Régi honlapunk alkalmatlan volt erre, ezért a spanyolországi SciArt cég segítségével 2019 áprilisában elkezdtük a DRÓT teljes átprogramozását, amely  egy évig tartott.

Öt évnyi anyagot kellett átpakolnunk - nagyrészt manuálisan az új felületre, amihez számos önkéntes olvasónk segítségét kaptuk. Köszönjük nekik is és a SciArt csapatának a hathatós segítséget! 

Új felületünk és a régi cikkeinket tartalmazó teljes adatbázisunk 2020 szeptemberére véglegesen elkészült. Köszönjük az Olvasóink türelmét.
Az utolsó lépés a megújulásban idén az volt, hogy a DRÓT új honlapját 2020 őszén egy adománybolttal egészítettük ki, ami most még kísérleti fázisban van. Ezen keresztül a DRÓTot és az általunk kiadott műveket olvasói támogatásból tudjuk majd megjelentetni. Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés a DRÓTnak és az alkotói közösségünknek, hogy túléljünk.

2021-ben újabb, komoly fejlesztések várnak ránk, amiben számítunk a ti segítségetekre is. Egyedül csak hősködni lehet, hőstetteket együtt tudunk végrehajtani. Ezért is külön köszönjük nektek, az olvasóinknak és fő segítőinknek (a SciArtnak és a MrSale Öltönyüzletnek), hogy együttműködtek idén is velünk!

9.
Kortárs irodalom és művészetek a DRÓTon

A DRÓTon mindig is fontos missziónknak tartottuk a kortárs irodalom és művészet terjesztését és népszerűsítését a digitális térben, különösen a kevésbé ismert, kevésbé kanonizált, fiatal szerzők műveit szeretjük kiemelni.

2020-ban olvashattatok verseket, novellákat és esszéket - csak néhányat kiemelve - Magyary Ágnestől, Gergely Tamástól, nagyszerű esszéket Lipcsei Marianntól, de olvashattatok Batarita táncművészetéről szóló írásokat is, vagy éppen a Polaroid fotózásról szóló esszénket, amit a BORD Építész stúdióval közösen tartott online előadásunk előzött meg.

8.
Kertmagyarország mozgalom

Lehetséges-e, hogy a már nyolcvan évvel ezelőtt, Németh László és barátai által megálmodott „Kertmagyarország”, egy etikailag, szellemileg és lelkileg egyaránt egészséges ország és benne élő nép lehetne a Kárpát-medencében? Mi volt az „eredeti” elképzelés és hogyan módosíthatjuk ezt az elképzelést 2020-ban? Mi kell ahhoz egyénileg és társadalmilag, hogy Magyarország élhető hely legyen, olyan emberekkel, akik képesek a XXI. század megnövekedett kihívásaira válaszolni? Erre próbáltuk keresni a választ már két előadásban a DRÓTon (Kertmagyarország első előadás és második előadás) és egy esszében a Magyar Hangban is. Időközben a Kertmagyarország mozgalommá érett, amihez a facebookon tudtok kapcsolódni, meglátjuk, hogy mit hoz ebben az ügyben 2021.

7.
Karanténnaplók Jánosi-Mózes Emesétől és Bene Zoltántól

Mivé tesz minket a világjárvány? - tettük fel a kérdést és próbáltuk személyes sorsok bemutatásán keresztül megválaszolni, nem pedig elidegenedve, csak számokon és grafikonokon keresztül. Jánosi-Mózes Emese sevillai karanténnaplóját és Bene Zoltán szegedi naplóját olvashattátok sorozatban a DRÓTon. Ez egyszer még történelem lesz, meglássátok.
 

6.
Hamvas, Weöres és Várkonyi

A legolvasottabb írásaink között voltak már 2019-ben is a Weöres Sándorról szóló anyagaink, mint például a Weöres Sándor titkos világai vagy A teljesség felé kínai kiadásához írott előszó, vagy a Hamvas Bélával való barátságáról szóló esszénk Különösen nagy sikere volt Az ismeretlen Weöres Sándorról szóló esszénknek.

Mindezt folytatva és kihasználva a járvány két hulláma közötti lélegzetvételnyi szünetet 2020 nyarán öt előadást szerveztünk és tartottunk meg Weöres Sándorról, igen nagy sikerrel. Beszéltünk arról, hogy milyen ember lehetett Weöres (Weöres: az ember) és arról is, hogy mit gondolt az Istenről.

Ahogy Weöressel, úgy Hamvas Béla recepciójával, műveivel is évek óta kiemelten foglalkoztunk a DRÓTon. 2019-ben is közöltünk esszéket és előadásokat a témában, s ezek igen népszerűek voltak olvasóink körében. 2020-ban Hamvas utolsó, befejezetlen művét, a Scientia Aeternát is mi ismertettük először a DRÓTon, bővebben erről itt olvashattok.

De legalább ilyen fontos volt a Várkonyi Nándor hagyatékáról készült interjúnk Kende Katával, amit itt olvashattok.

5.

Közös ügyeinkről értelmesen beszélni...

Külön foglalkoztunk olyan kérdésekkel, amelyek talán az online média figyelmét felkeltik, de ritkán jutnak el mélyebb elemzésekig, megfontolt vélemények kialakításáig. Ezek az írások voltak - csak néhány olvasottabbat kiragadva -:

- Hétvári Andrea írása Kellenek-e az óvodásoknak „melegmesék”? címmel
- Szerintünk nagyon fontos interjú közöltünk Rufina Bazlovával, a fehérorosz művésszel, arról, hogy
Ez a rezsim meg fog bukni!
Olvashattunk fiatal, tehetséges szerzőniktől esszéket, mint például:
- Kaló Esztertől Sulik, romák, problémák címmel vagy
- Vida Veronika fontos írását Depresszió és buddhizmus a pandémia idején címmel.
- Kiemelnénk Szíjj Márton A posztdigitális vízöntő korszak című nagyszerű esszéjét éa

- Illyés Bence film-könyvkritikáját: Az Unorthodox-jelenség problematikája
- és végül a DRÓT alkotói közé tartozó Stenszky Cecília Melyik a legrosszabb: a vírus, a klímaválság vagy a rasszizmus? című írását.

Ha bármelyiket nem olvastatátok volna, érdemes visszalapozni a DRÓTot értük.

4.
Térey-ösztöndíj

2020 kétségtelenül legnagyobb port kavart eseménye a magyar irodalmi közéletben a Térey-ösztöndíjak körül kialakult vita. A DRÓTon külön foglalkoztunk az üggyel. Pl.:
Ők lesznek a Térey-ösztöndíjasok, majd közöltük a különutasok hírét, és Kiss Judit Ágnes széljegyzetét is.
 

3.

Halszájoptika a DRÓTon

A Halszájoptika sorozat Nagy M. Hedvig szerkesztői, és sok vele társuló kiváló fiatal író és képzőművész munkáját dicséri a DRÓTon. A koncepció lényege, hogy egy író egy képzőművész egymásra reflektáló munkáit közöljük. Legutóbbit a kapcsolatok köré szervezte Hédi, már csak azért is, mert az elmúlt, karanténos időszakban határozottabb vonalakkal rajzolódott ki mindannyiunk szociális hálója. Egyértelműbbé vált, ki maradt szem előtt és ki tűnt el a látókörünkből, kivel váltak szorosabbá és kivel lazultak meg kapcsolataink. Nem csak az vált nyilvánvalóbbá, hogy mi a fontos, de az is, hogy kik a fontosak, kik az elengedhetetlen társaink. A legutolsó három a sorozatban a Tettél rám, Kijárási korlátozás és az Amíg elvérzik. A többit is érdemes végig nézni, nagyon értékes sorozat, amit külön antológiában kellene kiadni.

 

2.

Vershaker

„Most úgy tűnik nekem, mintha minden onnan indulna tovább, ahol abbamaradt. Nem örülök neki. De persze nem kapott mindenki akkora ébresztőpofont, mint az előadó-művészeti szférában dolgozók.” - mondta Zoltán Áron, a Vígszínház fiatal tehetsége, akivel az elmúlt hónapokról, a VerShaker-csatornáról, próbákról, költészetről, összművészetről és felelősségről beszélgetett a DRÓT szerkesztő alkotójával, Demencze Ilonával az év számunkra egyik legfontosabb DRÓTos interjújában, amely a művészeket nagyon érzékenyen érintő válságból keres kiutat. Áronnal a beszélgetést itt olvashatjátok: „Én nem onnan fogom folytatni, ahol abbahagytam.”

 

1.
Kettőspont és Kispont

Az év végére maradt az egyik legfontosabb hírünk, hogy hamarosan megnyílik a Ráday utcában a Kettőspont színház és spirituális ügynökség és a Kispont galéria. A két új kulturális csomópontról és a készülő színházi produkciókról és kiállításokról beszélgettünk Formanek Csaba - rendezővel, Debreczeni Imre - festővel és Zoltán Áron - színésszel. De ez a történet már inkább 2021-ről szól...

 

+1
Jane Goodall üzenete a világnak és Kínának a vírussal kapcsolatban

Jane Goodall világhírű etológus üzenetet tett közzé mindazoknak, akik szenvednek a koronavírus járvány közvetlen vagy közvetett következményeitől, különös tekintettel a kínai embereknek. Mint mondta „Remélem és imádkozom azért, hogy ez a rémálom hamarosan véget érjen. Abban is reménykedem hogy a megevésre szánt és szörnyű körülmények között tartott vadállatok rémálma is véget ér mielőbb.”

Nem csoda, hogy ez volt az egyik legolvasottabb tartalom a DRÓTon.

 

Neked mi tetszett a legjobban lapunkon? Szólj hozzá a facebook posztunkhoz itt.