A tíz legjobb könyv a 86. Ünnepi Könyvhéten

A tíz legjobb könyv a 86. Ünnepi Könyvhéten

2015. 06. 08., h - 18:22
0 hozzászólás

Vajon melyik a tíz legjobb könyv az idei könyvhéten? A DRÓT saját TOP10-es listát közöl, amit természetesen lehet vitatni, de ha nem tetszik, akár ki is lehet egészíteni.

86. Ünnepi Könyvhét - Top10

Top10

86. Ünnepi Könyvhét

A Könyvhét utolsó napján nem lehet más ez a „TOP10” mint szubjektív, hiszen nagyon sok könyv jelent meg, melyek közül előre elnézést kérünk, ha kihagyunk most jópárat. Lennert Móger TímeaÁfra János, Farkas Arnold Levente, Nagy ZopánHardik László és Zalán Tibor verseskötetét nem sikerült még felütnünk, ahogy  Bartók Imre trilógiájának záró regényét sem, sőt Schein GáborPapp-Zakor Ilka és Potozky László könyve is még hátra van. Sorolhatnánk. Szerencsére hosszú lesz a nyár. Mindezek simán felkerülhettek volna erre a listára, ahogy bizonyára más könyvek is. Ha nektek van saját TOP10-etek, akár a hozzászólásokban is jelezhetitek, mert nyilván ki lehet egészíteni ezt a listát.  

10. Búcsú a Monarchiától. Berzeviczy Albert naplója (1914-1920), Helikon

Búcsú a Monarchiától. Berzeviczy Albert naplója (1914-1920)
Búcsú a Monarchiától. Berzeviczy Albert naplója (1914-1920)
Milyen egy konzervatív-libárlis világszemlélete? Vajon az volt-e Berzeviczy Albert? Naplófeljegyzéseinek nagyjából kétharmadát az 1914–1916 közötti események leírása teszi ki, ám viszonylagos töredékessége ellenére naplója további része is rendkívül érdekes. A közelgő katasztrófát érzékelve egyre pesszimistábbá vált, és aggodalommal töltötték el az 1917 utáni belpolitikai események fejleményei is: sem az Esterházy- sem pedig a harmadik Wekerle-kormányt nem tartotta alkalmasnak arra, hogy az országot kivezesse a nehéz helyzetből, a választójog – szerinte – radikális reformját pedig ellenezte. Mivel az írást a világháború befejeztével sem hagyta abba, ezért képet kaphatunk arról, hogy miként élte meg a polgári demokratikus forradalom, majd az 1919 augusztusa és novembere között hatalmon lévő Friedrich-kormány időszakát, 1920 tavaszán pedig Horthy kormányzóvá választását. A történelmi önismerethez fontos dokumentum, ezért került fel listánkra.

9. Brandon Hackett: Az időutazás tegnapja, Agave 

A legtöbben úgy tudják, hogy csak az első időgép működésbe lépésének pillanatáig lehet visszautazni az időben: ez a nap az időutazás napja. Csakhogy létezik egy másik időtechnológia is, amely ennél a napnál jóval korábban került a Földre egy fejlett, idegen civilizáció jóvoltából, akiknek sikerült kijutni a saját időfolyamuk összeomlásából, de ezért súlyos árat fizettek.

Az időutazás napja eseményei után másfél évtizeddel Rebeca Szatosi ennek a technológiának a segítségével elindul a múltba, hogy találkozzon édesapjával, az időben eltűnt fizikussal, és ezzel akaratlanul is olyan események láncolatát indítja el, amelyek az emberi civilizáció jelenének, jövőjének és múltjának megsemmisüléséhez vezethetnek.

Brandon Hackett: Az időutazás tegnapja, Agave 
Brandon Hackett: Az időutazás tegnapja, Agave 

Beregi Bálint, az időutazás feltalálója fiatal önmagával együtt dolgozik az időutazás természetének megértésén és az időfolyam összeomlásának megállításán, de még úgy sincs nagy reményük a sikerre, hogy összefognak egy 20. századból kiemelt tudóscsapattal, köztük Albert Einsteinnel és Neumann Jánossal. Az idő túl gyorsan fogy, ráadásul a Maxwell-démonoknak nevezett idegen civilizáció, valamint a Haugen-dimenzió mikrouniverzumában, egy paradoxon-technológia révén létrejött poszthumán szervezet is útjukat állja.

A Brandon Hackett néven író Markovics Botond időutazás-duológiájának záró kötetében az idő csapdájába került emberi civilizáció létezése a tét, akinek prózája feszes, évezetes és izgalmas. Szórakoztató irodalom, igényeseknek is.

Bár az se semmi, hogy a nyúl tojást tojik, mi mégis úgy látjuk, hogy „...szükség van a jó magyar sci-fire” -  Időutazásról, szingularitásról, és az irodalomról, mint piac beszélt az új magyar sci-fi irodalom emelkedő csillaga Brandon Hackett (alias Markovics Botond) a DRÓTon.Elszállt és vad dolgok – Brandon Hackett interjú

8. Jász Attila: Csendes Toll utazik, Kortárs

Csendes Toll alteregóját Jász Attila 2012-es kötetében komponálta meg (Csendes Toll élete), azóta életművének szerves folytatója, megfeleltethető vagy épp távolságot tartó társszerzője lett az indán törzsfőnök. Mostani kalandozásainak látszólag dokumentarista keretei közt is emlékeztet rá hősünk: az utazás csak metafora, és a valóságosan hátunk mögött hagyott kilométerek valóján a belső bolyongások kacskaringóit húzzák ki tussal a mentális térképen. Sajátos öniróniával, őszintén elevenít meg úti élményeket, mozzanatokat, hangulatokat és érzéseket a vidéki indián költő (színházi előadások, gyógykezelések, családi nyaralások, irodalmi konferenciák Földközi-tenger, Új- és Felvidék, Erdély, Krakkó, Kapolcs, Balaton stb.). Az emlékek visszakeresésének útjai azonban egyes, eddig takarásban maradt, olykor megrázó élményeket is előhívnak. Utazásai nyomán Csendes Toll önmagát is feltárja, számolva az útinapló nyilvánosságával. De miért is érdekelne minket Csendes Toll alias Jász Attila útinaplója? Azért mert tükör, amelyben valamennyien megpillanthatjuk magunkat is, és a mostani Magyarországot is.

Jász Attila: Csendes Toll utazik, Kortárs
Jász Attila: Csendes Toll utazik, Kortárs

"Tavi költőből hegyi költővé válok"  - nyilatkozta lapunknak a Jász Attila költő, aki kutyákról, felbomló családról, személyességről és érzékenységről is vallott. Az íróval, indiánnal és az Új Forrás folyóirat főszerkesztőjével Acsai Roland szubjektív beszélgetését olvashatjátok a DRÓTon. - Kizárólag fölfelé vezet út - Jász Attila interjú  

7. Szörényi László: Latin és röhej, Nap Kiadó

Szörényi László: Latin és röhej, Nap Kiadó
Szörényi László: Latin és röhej, Nap Kiadó

Nem látszik, hogy szerzőnk elmúlt 70 éves...  Csak úgy özönölnek tolla alól az újabb és újabb írások! Ezek a tárcák és latin témájú tanulmányok Szörényi László páratlan műveltségét, sokoldalúságát, humorát tükrözik. Miközben letehetetlenül izgalmas sztorikat mesél az ó-, közép- és újkorból, rákoppint a nagyképű tudatlanok műveletlenségére. Szörényi legújabb könyve igencsak ajánlott gyűjtemény legfrissebb írásaiból.

Miért büdös az eszkimók lába? Milyen az, amikor valakin látszik a latin őrület? Mi az irodalom lényege? - Mesterünk és mentorunk Szörényi László irodalomtörténész március 22-én tölti be hetvenedik életévét. A jeles esemény alkalmából cikksorozatot közlünk a DRÓTon. Az alábbi - eddig még sehol sem publikált életút-interjút - Weiner Sennyey Tibor készítette az ünnepelttel néhány éve az Eötvös Collegiumban. Mi az irodalom lényege? - életút-interjú SZÖRÉNYI70/1

6. Danyi Zoltán: A dögeltakarító, Magvető

Meg lehet-e szabadulni a háború emlékétől? Lehet-e mást tenni, mint nem megszabadulni tőle?

A dögeltakarító a menekülő és a menekülni nem tudó emlékezet könyve. Főhőse, miután átéli a délszláv háborút, keresi a biztonságot és a szabadságot. Útja Splitbe vezet, Budapestre és Berlinbe, miközben Amerika ígéretével csábít, de kérdéseinkre a választ talán egy temerini alkony rejtegeti. Danyi Zoltán regénye groteszk és felkavaró történet arról, hogy az emberi létezés miként tud és miként nem tud szabaddá válni néha rémületes, néha felemelő körülményeinktől.

Danyi Zoltán: A dögeltakarító, Magvető
Danyi Zoltán: A dögeltakarító, Magvető

„...az egyik katona szépen megkérte a másikat, hogy legyen szíves, kezdje el szidni az anyját, előbb csak úgy, egyszerűen az anyját, azután arra kérte, hogy a kurva anyját szidja, végül pedig, hogy azt a rohadék kurva magyar anyját, és a másik katona mindent pontosan így csinált, előbb csak az anyját szidta, azután a kurva anyját, végül a rohadék kurva magyar anyját, és ez is telibe talált..."Danyi Zoltán: A DÖGELTAKARÍTÓ - Magvető - 86ÜK2

5. Sirbik Attila: St Euphemia, Magvető

Sirbik Attila: St Euphemia, Magvető
Sirbik Attila: St Euphemia, Magvető

„Hogyan és mire eszmél egy vajdasági kamasz a kilencvenes években? Arra, hogy se eszme, se történet nem jutott már neki. Zabhegyezés helyett hungarocell a torkodba, avagy Hitchcockba oltott Tarr Béla. De főként háború és háború. Sirbik Attila szövege generációs kulcsregény. Ez a generáció családi nihilből érkezik a vidéki punkba, ugyanakkor Lajkó Félixék ellopott dobszerkója és a drogos őrjöngések csupán futó örömöt jelentenek. Mintha minden kihágás pótcselekvés lenne, hogy ne kelljen szembenézni az értelmét vesztett világgal, amelynek rendjét szétforgácsolta a háborús kataklizma. Mert jobb híján a Jugoszláv Hadsereg nevel fel, ha bevonulsz, ha nem, az eredmény ugyanaz: élőhalottként bolyongsz a hallucináció valóságában.” Nemes Z. Márió

„Túlvagyok a nem túl pornyelős, és egyáltalán nem a filmekből ismert sárbakúszós, rambós kiképzésen, a tantermi agymasszírozáson, újra tele a tököm, mintha visszakerültem volna a főiskolára..." Sirbik Attila: ST. EUPHEMIA (részlet) - Magvető - 86ÜK1

4. Szabó Imola: Kinőtt szív. Könyvpont-L'Harmattan közös kiadás, Maros Krisztina illusztrációival

„Van úgy, hogy egy tragédiáról nem tehetünk, nincs kit és nem is kell senkit hibáztatnunk érte, egyszerűen csak megtörténik velünk.

A Kinőtt szív két kislányhőse is ilyen, csupán megtörténtek velük a dolgok: egyikük az édesapját, másikuk a szeme világát veszítette el. Az elfogadáson túl mit lehet ilyen helyzetekben tenni? A Szélkislány firkantásai naplóban és szabad ötletekben mesélő főszereplőjét önkéntelenül a rendteremtés szándéka vezérli: újra helyretenni mindent, újra belakni a hétköznapokat egy apa nélküli világban. A Zsilike kabátja főhősének meg kell tanulnia színek nélkül élni. Útkeresése hasonlóképpen kettős, erős szellemi és érzelmi munka egyszerre, s talán még az előbbinél is nehezebb feladat: az ismeretlen letapogatása.

Szabó Imola: Kinőtt szív. Könyvpont-L'Harmattan közös kiadás, Maros Krisztina illusztrációival
Szabó Imola: Kinőtt szív. Könyvpont-L'Harmattan közös kiadás, Maros Krisztina illusztrációival

Szabó Imola Julianna nagy empátiával és hitelesen beszél olyan dolgokról, amelyekről nagyon nehéz. De ha mégis kell, akkor valahogy úgy, ahogyan ő a Kinőtt szívben teszi.” Kiss Ottó

Vakságról, gyászról és más - mesekönyvekben nem éppen szokványos - témákról olvashatunk Szabó Imola Julianna májusban megjelenő új könyvét forgatva. A DRÓTon most a bemutatót ajánljuk és részleteket olvashattok és láthattok a könyvből.Szabó Imola Julianna: Kinőtt szív

3. Simon Adri: Földerengés, Gondolat

Simon Adri: Földerengés, Gondolat
Simon Adri: Földerengés, Gondolat

„Simon Adri tud tudatosan élni. Tudja, hogy jobb fényni, mint megijedni, tud élni magával, fénnyi-maga-magával, miközben öngyilkos, lubickoló hajszárítóversekkel fekszik, csendes bajszállítóakkal kel; álmában viaskodik a robajcipelőkkel, akik nem tudják konzerválni sem a hatmásodperceket, sem a hatmásdoperseceket. Tudhat tehát valamit, ez is benne van a pakliban. Nem véletlenül látni az időt, ami technikailag neki dolgozik, hiszen rendre a kedvéért egyensúlyozza ki magát a nyári és a téli időámítás. Nem csalás, nem számítás: aki a mérleg anyanyelvét hozzá hasonlóan elsőrengűn beszéli, az általa jó eséllyel maga is rengethet maga körül, alatt, felett levegőt, földet, eget. Ringathat, igazából azt akartam mondani, már a nyelvem hegyén volt.” Vass Tibor

„Mákonyos viharban megfeszül. / Villódzó gázrózsarengeteg. / Melasszá lepárlott ünnepek. / Megtanul mandulaemberül." - Simon Adri: Földerengés - Gondolat - ÜK7

2. R25 antológia, JAK-füzetek

A határnyitás óta eltelt huszonöt év. Ugyanennyi fiatal verse került be ebbe az antológiába, mind ’89 óta születtek. Sokuknak máris kötete(i) jelent(ek) meg és/vagy fog(nak) megjelenni, díjakat kapnak, aztán majd a legjobb szövegeik által néhányan közülük tananyaggá válnak. Vagy nem. Ez is a rendszeren és a váltásokon múlik. Egyéni és közösségi döntéseken. Bár az R25-ösök többé-kevésbé egy korosztályhoz tartoznak, máris szinte mindnyájan karakteres, sajátszerű nyelven írnak. Versviláguk más és más lírai hagyományokkal és megszólalásmódokkal lép párbeszédbe, a kérdéseik viszont hasonlóak, mint általában a költőké. Szavakat olvasunk szavakról, az elmondás lehetetlenségéről. Szókapcsolatokat vonzásról és taszításról, az érzések közé férkőző testek nehézkedéséről. Mondatokat az utazásról és az utunkba álló dolgokról. Gondolatokat megelőző generációkról és a sajátunkról. Verseket, melyek néha kötöttek, de inkább szabadak, olykor játékosak, de többször komolyak, esetenként pedig játékosan komolyak. Az R25 antológia szerzői többségükben nem vagy csak kisbabaként élték át a ’89-es rendszerváltás extázisát, de később találtak magukban valamit, ami egész életre szóló forradalmi hangulatot biztosít. (Áfra János, szerkesztő)

R25 antológia, JAK-füzetek
R25 antológia, JAK-füzetek

A kötet szerzői: André Ferenc, Balogh Zetas Péter, Baranyi Gergely, Bende Tamás, Biró Krisztián, Borda Réka, Fehér Renátó, Gužák Klaudia, Győrfi Kata, Hevesi Judit, Horváth Imre Olivér, Juhász Tibor, Kali Ágnes, Kemény Lili, Kemény Zsófi, Kerber Balázs, Kovács Kristóf, Nagy Hajnal Csilla, Nyerges Gábor Ádám, Oláh K. Tamás, Polák Péter, Stermeczky Zsolt Gábor, Szabó Márton István, Szenderák Bence, Zilahi Anna.

A Könyvhét első estéjén mutatták be a rendszerváltás után született, legfiatalabb költőnemzedéket felvonultató R25 antológiát Budapesten. Ott voltunk... - Ifjúság kimaxolva - R25 antológia - JAK - 86ÜK11

1. Ughy Szabina: Séták peremvidéken, Orpheusz

Ughy Szabina: Séták peremvidéken, Orpheusz
Ughy Szabina: Séták peremvidéken, Orpheusz

Ughy Szabina 1985-ben született Ajkán. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett bölcsészdiplomát. A FISZ és a JAK tagja. Első kötete Külső protézis címmel jelent meg 2011-ben. A Séták peremvidéken című verseskötete nem csak azért lett a DRÓT könyvheti toplistáján az első, mert rendkívül igényes, letisztult kötet, hanem mert olyan feszes, mély és jó verseket tartalmaz, melyeket nagyon ritkán olvashatunk. Ez a kis verseskötet és az előtte felsorolt kilenc mű voltak a Könyvhét legszebb és legtartalmasabb találatai számunkra.