Válság van, de nem csak a könyvkiadásban – Turi Tímea, a Magvető új főszerkesztője

Válság van, de nem csak a könyvkiadásban – Turi Tímea, a Magvető új főszerkesztője

2017. 07. 14., p - 10:26
0 hozzászólás

A könyvkiadás üzlet, de nem csak az... – vallja Turi Tímea, a Magvető kiadó új főszerkesztője, akivel interjút olvashattok a DRÓTon.

Válság van, de nem csak a könyvkiadásban 

 

Turi Tímea, a Magvető új főszerkesztője

 

 

DRÓTMit jelent számodra ez a lehetőség?

 

A kép eltávolítva.TURI TÍMEA: Könyvkiadóban dolgozni a világ legjobb dolga. Az irodalom maga egy szabad, öntörvényű dolog, a könyvkiadás pedig csupa kötöttség, logisztika és aprómunka, amely az irodalmat a saját szabadságához hozzásegítheti. Én nagyon szeretem ezt a tervezői aprómunkát, és abban bízom, hogy szerkesztőtársaimmal – Szegő Jánossal, Schmal Alexandrával és a kiadót igazgató Dávid Annával együtt – olyan kiadói kínálatot tudunk létrehozni, ami nem csak önértékű, de társadalmilag hasznos is.

 

DRÓTElsősorban, mint író-költő, és néhány esztendeje, mint szerkesztő ismer a közönség, mi személyesen is ismerünk – még a Szegedi Egyetemről –, és tudjuk, hogy már ott – sőt, egészen fiatalon – is kitűntél, mint író, szerkesztő. Sokat jelentett a Budapestre költözés az életedben, hiszen eredetileg makói vagy, ha nem csalódunk? 

 

TURI TÍMEA: Budapesten élni nagyon nagy lehetőség, de önmagában üres lehetőség. Én nagyon sokmindent kaptam Budapesttől, és otthon is érzem magam benne. Ugyanakkor nagyon nagy szerencse úgy Budapesten élni, hogy nem itt nőttem fel: a reflexeim nem fővárosiak, így egy csomó mindenre folyamatosan rá kell csodálkoznom, egy csomó mindent folyamatosan át kell gondolom, és mindezt igazából szerencsés dolognak tartok.

 

DRÓT: Hogy látod, mennyire változtatta meg a Magvető profilját Nyáry Krisztián, és mi az, ami Dávid Anna igazgatása alatt változik?

 

TURI TÍMEANyáry Krisztián egy évig vezette a Magvetőt, és a Líra kreatív igazgatójaként és a Magvető Café művészeti vezetőjeként ma is nagyon jó munkakapcsolatban vagyunk. Egyébként pedig azt remélem, hogy Dávid Anna igazgatásával egy olyan kiadói kínálatot tudunk megszilárdítani, amely önagáért beszél: olyan irodalmi műveket tudunk magas minőségben az olvasóknak ajánlani, amelyek nem közvetlenül, de az irodalom minden mással behelyettesíthetetlen módján tudnak szólni a minket legelemibb módon érdeklő dolgokról.

 

DRÓTA mai magyar könyvkiadás összetett válságtól szenved – Péterfy Gergely beszélt nekünk legutóbb erről –, te hogyan látod a ti munkátokat ebben a helyzetben?

 

TURI TÍMEA: Válság van, de nem csak a könyvkiadásban, sőt, azt kell mondanom, hogy ahhoz képest, hogy milyen válságban van ma Magyarországon például az egészségügy, ahhoz képest mi rózsás helyzetben vagyunk.

 

A könyvkiadás mindaddig viszonylag szabad és önálló tud maradni, amíg az emberek könyveket vásárolnak; és ehhez persze az is kell, hogy ne csak szeressenek, de tudjanak is könyveket venni.

 

Tény, hogy a könyvkiadásban a kis kiadók nagyon sérülékeny helyzetben vannak, de a Magvető a Líra csoport tagjaként például szélvédett helyzetet élvez. Tisztában vagyok azzal, hogy én és a munkatársaim milyen szerencsések vagyunk: szeretjük a munkánkat, és látjuk az értelmét. Kicsit olyan, mintha egy akváriumban élnénk; de ez persze nem jelenti azt, hogy ne látnánk túl ennek az akváriumnak a falán.

 

DRÓTMi az, amit mindenképpen ki szeretnétek adni és mi az, amit nem? Hogyan néz ki a főszerkesztő programja, milyen terveid vannak? 

 

TURI TÍMEA: Körülbelül egy évre látunk többé-kevésbé előre. Most ősszel Grecsó Krisztián érkezik új könyvvel, Parti Nagy Lajos pedig 14 év után jelentkezik verseskönyvvel. Külön örülök, hogy magvetős szerzőként jelentethetjük meg Szécsi Noémi új regényét. Totth Benedek, Horváth Viktor és Potozky László vad, dühös regényekkel jelentkeznek a háborúk és a forradalmak vidékéről. A könyvkiadásban lehet gyorsan álmodni, de dolgozni csak nagyon lassan: nem az a kérdés, hogy mi, szerkesztők milyen könyveket szeretnénk olvasni, hanem hogy meg tudjuk-e találni, mi az a mód, ahogy ma a legérvényesebb módon tudnak irodalmi művek születni.

Amit különösen fontosnak tartunk, hogy

 

szeretnénk újra hangsúlyossá és mértékadóvá tenni a világirodalmi kínálatunkat, együtt lélegezni a világirodalmi trendekkel,

 

ebben Orzóy Ágnes munkája segíti nekünk a legtöbbet. Knausgaard Harcom-sorozatának kiadása mellett a közeljövőben készülünk megjelentetni az egyik legfontosabb kortárs francia szerző, Mathias Énard nagy kelet-regényét, vagy a Borges és Kafka jelentőségéhez mérhető brazil író, Clarice Lispector könyvét. Az Időmérték verssorozata és a Tények és Tanúk folytatása pedig ezután is fontos tartóköve lesz a kiadónak.

 

DRÓT: Tudtunkkal a Magvető szerkesztőbizottságként működik, ami azt jelenti, hogy akár egy szerkesztő is megvétózhatja a beérkezett kézirat megjelenését, vagyis mindenkinek egy szavazata van. Mi értelme van így a főszerkesztői tisztségnek, mi az ő feladata?

 

TURI TÍMEA: A helyzet nem ennyire mechanikus. Szegő János és Schmal Alexandra szerkesztőtársaimmal és Dávid Anna igazgatóval valóban közösen hozzuk meg az ilyen döntéseket, de nem szavazással, hanem úgy, hogy megbeszéljük a vitás kérdéseket, és az ilyen viták végén konszenzusok szoktak születni. Tiszteletben tartjuk egymás ízlését, és a közös ízlésünk valóban minőségileg más, mint az egyes ízléseink összessége.

 

A főszerkesztés pedig – most úgy gondolom – nagyrészt alázatos háttérmunkából jelent többet: logisztika, rakkolás és aprómunka, mint egy háztartás vezetése.

 

DRÓTA magyar irodalmi életben, ahogy a közéletben is – sajnos – szokatlan, hogy nők kerüljenek kulcspozíciókba. Te hogyan látod ezt a helyzetet? Mennyire gondolod "férfiak uralta világnak", ami körülvesz? 

 

TURI TÍMEA: Nem annyira szokatlan ez a helyzet a gyakorlatban, mint amennyire gondolnánk, merthogy a társadalomban valóban nem a nők javára lejt a pálya; de ez nem változat azon például, hogy a könyvkiadásban különösen sok nő dolgozik. Nem vagyunk annyival kevesebben kulcspozíciókban, mint amennyire nehezebb meghallani a nők hangját, mint a férfias beszédet. Volt a Könyvesblogon nemrég egy körkérdés arról, hogy milyen beszólásokkal találkoznak a női írók, nem tagadom, sokakkal én is. De szerkesztőként szinte soha nem éreztem magamat diszkriminálva nőként.

 

DRÓTA Magvető és az Athenaeum főszerkesztője is nő lett. Hogy érzékelted, fontos volt-e a döntésnél az a szempont, hogy ne férfi legyen a főszerkesztő? 

 

TURI TÍMEA: Önmagában ez biztos nem volt szempont. Az már más kérdés, hogy miért van az, hogy a könyvkiadásban alapvetően nagyon sok nő dolgozik, erre nyilván sok válaszlehetőség van, és egyszer majd talán én is végiggondolom rendesen, miért alakult ez így.

 

DRÓTA Magvetőnél dolgozók gyakran megszólalnak fontos társadalmi kérdések kapcsán. Mi motiválja abban a kiadónál dolgozókat, hogy ilyen erősen hallassák a hangjukat aktuálpolitikai kérdésekben?

 

TURI TÍMEA: Állampolgárok vagyunk ugyanúgy, mint bárki más, és abban az iszonyúan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy szabadon dolgozhatunk,

 

nem kell félnünk kimondani, amit gondolunk.

 

Tisztában vagyok vele, hogy ez kivételezett helyzet, és ennyiben felelősséggel is jár ez.

 

DRÓTKi(k) a tulajdonos(ok)?

 

TURI TÍMEA: A Magvető Kiadó a Líra kiadói csoport tagja, tulajdonosa a Líra Könyv Zrt., annak pedig a Kolosi és Társa Kft.

 

DRÓTMik a tulajdonosi elvárások?

 

TURI TÍMEA: Hogy sikeresen működjön a kiadó.

 

DRÓTNyereséges-e a Magvető?

 

TURI TÍMEA: Természetesen igen, évtizedek óta, ez garantálja magát a működést.

 

DRÓTVan-e verseny a kiadók között a népszerű szerzőkért? Hogy alakulnak a honoráriumok?

 

TURI TÍMEA: Van verseny, és jó, hogy van. De ezt nem csak a pénz mozgatja, hanem sokminden más is. A honoráriumokról pedig természetesen nem fogok beszélni, mert az üzleti titok. Annyit természetesen elmondhatok, hogy a nemzetközi piaci helyzetnek megfelelően a szerzők a megjelentett könyvek után jogdíjat kapnak, amit százalékban határozunk meg.

 

DRÓTVállalja-e a Magvető eleve veszteségesnek tűnő művek megjelentetését? Ha igen, mi erre a stratégia?

 

TURI TÍMEA: Egy-egy kivételes esetben természetesen vállaljuk. A könyvkiadás üzlet, de nem csak az. Azt mondanám, az üzletileg sikeres könyvek haszna kárpótolhat az üzletileg sikertelen, de irodalmilag fontosnak tartott könyvek kiadásáért. De a helyzet itt sem ilyen mechanikus: hiszen csak a kelendőség miatt nem fogunk kiadni olyan könyvet, amiről nem hisszük, hogy irodalmi érték.

 

DRÓT: Bukott-e a Magvető az Alexandrán? Szerinted is az adófizetők pénzén kellene segíteni a kiadókon?

 

TURI TÍMEA: Az Alexandra-ügynek az egész magyar könyvszakma kárvallottja, nem csak anyagi értelemben. A Magvetőt a Líra csoport tagjaként különösen nagy anyagi kár nem érte. Sok régi Alexandra-könyvesbolt a Líra-hálózat tagjaként nyílt újra, Líra-Móra könyvesboltként. De ez nem jelenti azt, hogy a könyvpiac egészét az Alexandra-ügy ne érintené megrendítő módon.

Ha a kérdés második fele arra vonatkozik,

 

hogy szükségesnek gondolnám-e a kártalanításban az állami intervenciót, akkor a válaszom határozott nem.

 

Szerencsésnek tartom, ha az állam szakmailag kontrollált segítségnyújtást ad a könyvkiadóknak például pályázható NKA-támogatásokkal vagy fordítástámogatásokkal, de fontosnak tartom, hogy alapjában a könyvkiadás piacilag autonóm terület maradjon, hiszen úgy vélem, hogy a piaci kötöttségek segíthetnek megőrizni az irodalom autonómiáját. A belső etikai kódexekkel szabályozott, tisztességes verseny híve vagyok.

 

A kép eltávolítva.DRÓTMi az arány az e-könyv és a papír könyv között db-ban, forgalomban, nyereségben (ez utóbbinál ugye gyakorlatilag közvetlenül adják el az olvasóknak)?

 

TURI TÍMEA: Fontosnak tartjuk, hogy minden könyvünk e-könyvben is megjelenjen, de a gyakorlati és a történeti tapasztalatok is azt mutatják, hogy a könyvnek mint az eddig ismert legstabilabb hordozónak funkcióváltásai lehetnek, de komoly versenytársa nemigen.

 

DRÓTRossznak gondolod-e, hogy kalózletöltéseket olvasnak egyesek?

 

TURI TÍMEA: A kiadót és legfőképp a szerzőt ez természetesen ugyanúgy károsítja, mint egy bolti lopás.

 

DRÓTTesznek-e a Magvetőnél valamit azért, hogy az irodalomoktatás ne legyen ilyen rossz az általános és középiskolában, ahol sokak szerint a gyerekek zömét elriasztják az irodalomtól?

 

TURI TÍMEA: A lehetőségeink behatároltak, mivel mi egy könyvkiadó vagyunk, az elsődleges feladatunk az, hogy olyan könyveket jelentessünk meg, amiket a középiskolások is örömmel forgatnak. De persze mi is keressük az utakat. Ősszel egy új sorozattal jelentkezünk: Nádasdy Ádám Shakespeare-fordításait és Dante Poklának fordítását 1000.- forint alatti áron jelentetjük meg, a legfontosabb klasszikusainkat pedig zsebkönyvkiadásban, elsősorban a fiatal olvasókra számítva. Egyébként pedig nagyon

 

sok elhivatott pedagógus dolgozik erőn felül, és a fiatalok elsődleges információszerző forrása sem csak a magyaróra már.

 

DRÓTJut-e mindezek mellett a saját írásaidra, saját műveidre? Dolgozol-e valamin mostanában? Olvashatunk-e tőled valahol?

 

TURI TÍMEA: Én leginkább verseket írok, és a versírás – a szerkesztéssel és a prózaírással szemben – nem napi nyolc órás tevékenység, a versírás tapasztalatom szerint meg tudja találni a maga idejét. A legutóbbi könyvem, az Anna visszafordul tavasszal jelent meg, úgyhogy korai lenne még bármi másról beszélnem.

 

(Szerkesztette és kérdéseket feltette: wst+pg+bz+sb)

KÖNYVKIADÁS a DRÓTon

 

A kánonformáló

Nyáry Krisztián interjú

 

Ez egy versenypiac, ahol egy kiadó megbukik, ha politikai alapon dönt. - nyilatkozta Nyáry Krisztián, kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész, akit most neveztek ki a Magvető Kiadó igazgatójának. Az odavezető útról, a kiadói háttérről, a többi nagy kiadóról, az irodalom XXI. századi szerepéről, és a pletyka és irodalomtörténet különbségéről beszélt a DRÓTnak. 

 

 

Katasztrófahelyzet van!

Péterfy Gergely + VIDEÓ

A 88. Ünnepi Könyvhetet is szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnökének májusban Péterfy Gergely írót választották, így ő került a könyves szakma élére. A válságról, az Alexandra csődjéről és a közelgő katasztrófahelyzetről beszélt a DRÓT kamerája előtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

 

Az irodalom mindenre jó!

Tóth Kinga videóinterjú

Testképről, betegségről és egészségről, tabu témákról és a Holdvilágképűekről beszélt kameránk előtt Tóth Kinga, a fiatal magyar irodalom progresszív és tehetséges, többszörösen díjazott szerzője. Miközben a háttérben csöndesen figyelt Nádas Péter.