Warsan Shire: Otthon

Warsan Shire: Otthon

2015. 09. 23., sze - 07:47
0 hozzászólás

„senki sem teszi gyermekét hajóra / hacsak nem a víz biztosabb mint a föld” -  Londonban a Hamlet legújabb feldolgozásának végén, a Sherlock Holmes sztárja Benedict Cumberbatch egy szomáliai-angol költőnő versének egyetlen sorával kampányol a menekültek támogatásáért. Sikerrel. Nem csak ez az egy sor erős a versben, hanem az egész költemény. Warsan Shire Otthon című versét a költőnő előadásában meghallgathatjátok és magyarul is elolvashatjátok a DRÓT világirodalmi sorozatában. 

 

Warsan Shire

Otthon

 

senki sem hagyja el otthonát hacsak nem

az otthon egy cápa szája

csak akkor rohansz a határhoz

ha látod az egész város rohanni kezd

 

csak akkor ha szomszédaid gyorsabban futnak mint te

hogy tüdejüket kiköpve 

lélegzetük vérré fagy torkukon

csak akkor ha a fiú akivel iskolába jártál

s aki szédítően csókolt az öreg bádoggyár mögött

nagyobb fegyvert cipel mint a teste

csak akkor hagyod el otthonod

mikor hazád nem tart többé már meg

 

senki sem hagyja el otthonát hacsak nem a haza űzi el

felperzselt földeken át

szégyentől izzó vérrel hasadban

nem indulnál nem hagynád el nem mennél

mindaddig amíg egy penge éle 

el nem múló

fenyegetést nem éget

éppen a te torkodra

nem törődve vele hogy épp himnuszod dúdolod

síró lélegzeteddel

hacsak az útleveled szét nem téped a reptér

mellékhelyiségében

zokogva húzva le cafatonként

hogy egészen világos legyen

önmagad számára is

soha többé nem térhetsz vissza

 

meg kell értened

senki sem teszi gyermekét hajóra

hacsak nem a víz biztosabb mint a föld

senki se zúzza szét tenyerét

vonatok alatt

vagonok alatt

senki sem tölt nappalokat és éjjeleket

teherautók gyomrában

újságokat falva hacsak a megtett táv

nem jelent többet mint az utazás

senki sem csúszik-mászik kerítések alatt

senki se akarja hogy üssék-verjék

megvetve és lesajnálva

 

senki sem választja a menekült táborokat

vagy a meztelen motozást ahol testedet

fájdalom és szégyen között felejtheted

vagy a börtönt

mert a börtön biztonságosabb

mint ostrom alatt a város

és egy börtönőr

az éjjel

jobb mint egy teherautónyi férfi 

kik apádra hasonlítanak

senki sem bírná

senkinek sem lenne gyomra hozzá

senkinek sem lenne elég bőr a képén 

 

senki se állja hogy ne égjen az arca

amikor rá üvöltik hogy

menjetek haza feketék

menekültek

rühes migránsok

menedék keresők

kiszipolyozzátok országunk

négerek el innen

el mocskos kezetekkel

szagotok akár

a vadembereké

elrontottátok az országotokat

most meg a miénket rontanátok

még jobban el

hogy pereghetnének le a szavak

a sötét tekintetek 

az előítélet rád ragad

talán mert leköpni

könnyebb mást

mint lemosni azt

 

a szavak gyengédebbek

mint tizennégy férfi

lábaid között

a sértéseket könnyebb

lenyelni

mint a murvát

mint a csontokat

mint gyermeked testét

darabokban.

 

haza akarok menni

de hazám egy cápa szája lett

hazám egy puska csöve lett

és senki sem hagyná el hazáját

hacsak nem hazája a partra hajtja

hacsak nem hazád azt mondja

szedd a lábaid

dobd el mindened

kússz a sivatagon át

vergődj az óceánon át

fulladj

védekezz

éhezz

könyörögj

feledj büszkeséget

hiszen a túlélés mindennél fontosabb

 

senki sem hagyja el otthonát addig

amíg az otthon nem lesz egyetlen 

kegyetlenül visszhangzó hang

füledben ami 

azt sziszegi neked

menj

fuss messze tőlem most

nem tudom mivé váltam

de azt tudom hogy bárhol

biztonságosabb mint nálam

 

(Fordította Weiner Sennyey Tibor)

 

 

WARSAN SHIRE (1988) kenyai születésű szomáliai költőnő, író, szerkesztő és tanár. Jelenleg Londonban él. Warsan verseit különleges átéléssel olvassa fel. Fellépett már nem csak Angliában, hanem más országokban is, mint például Dél-Afrikában, Olaszországban, Németországban, Kanadában és Kenyában. Első kötete a „Teaching my mother how to give birth” 2011-ben jelent meg. Verseit lefordították olaszra, spanyolra és portogulálra is.