Király Gábor
A nemzettest
Egyáltalán nincsen vége
szerelmetes hazánknak,
ameddig jut csirkegége
vacsorára anyánknak,
és ameddig szaladgálhat
patkányok közt, szemétdombon
csurdé purdé, gyerekállat;
nem aggódom, vígan mondom:
egyáltalán nincs vége a hazának!
A Pieta
Az éjszakában áll a köd,
a város fád és tetszhalott,
akár a gipsz úgy megkötött
a moccanatlan állapot.
A bajba fúlt gyerek se bőg,
az anyja rég feladta volt,
a felkopasztott vén fenyők
alatt a pad csak árva folt.
A köd szalad s a szenvedés
elalszik mint a gyermekek,
a macskaléptű hóesés
puhán takar és jó meleg.
A szürke reggel így talál
fehér szobor-pietaként
egy ifjan elholt jó anyát
s egy évig élt parányka vént.
Fotó Nagy M. Hedvig
Önéletrajz
1956. október 22-én születtem, és sokáig még hozzátettem, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban. De azóta eltelt 61 év, és minimum 20 éve már viccből sem hiszem magam ilyen fontosnak.
Sose tudtam a sorban maradni, négy általános iskolából kirúgtak, a gimnáziumban háromszor is csak az igazgató és a matektanárom elkeseredett ellenállásán bukott meg a tanári kar összehangolt igyekezete, hogy kipenderítsenek. A főiskolát, melyet az átlagosabb elmék három, én öt év
alatt végeztem el. Igaz, ők főleg tanultak, én viszont klubvezető voltam, jazz-klubot, jam session-öket, neves művészek előadóestjeit, diszkót és bálokat szerveztem, ami sokkal érdekesebb volt, mint az egyesített csatornahálózatok tervezése, bár az se rossz buli.
Utána, mint minden rendes ember, dolgozni kezdtem. Művezetőként éppen ismerkedtem a „valódi élettel”, amikor berángatott a sereg, ahol másfél év után hadnagyi rangban szereltem le, mert csak azzal a feltétellel maradtam
volna, hogy 40 éves koromra garantálják a tábornoki rendfokozatot, de ők nem. A honvédségben már akkor sem volt meg az az innovatív szellem, amire karriert alapozhattam volna.
Ezt követően ismét dolgoztam, építésvezetőként, részlegvezetőként, majd szakcsoporti és végül kisszövetkezeti elnökként. 1986-ra összehoztam egy 300
fős építőipari céget, 1992-re már szemérmetlenül jól éltem – főleg ahhoz képest, hogy gyerekkoromban a kelkáposzta-főzelékkel megkent kenyér luxuskajának számított nálam.
A rendszerváltás idején egyszerre volt három jól menő vállalkozásom, építőipar, munkaközvetítő és fitnessz-klub. Így ért az 1993, amikor egy hétfő délelőtt az akkor elsős gyermekem mögül a padból kiesett egy srác, mert péntek óta nem evett. Erre rá két hónappal már meg is alakult a Gyermekétkeztetési Alapítvány, amely azóta, lassan 24 éve kitölti az életem. Illetve kitöltötte hat évvel ezelőttig, amikorra az Alapítvány tevékenysége annyira szervezetté vált, hogy már alig volt benne dolgom; lássuk be, a befolyt pénzeken ennivalót venni és odaadni a nyomorban élő gyermekeknek nem egy intellektuális trip, 2016. végén át is adtam az egészet egy kollégámnak.
A 2000-es évek elején kezdtem konzervgyártással foglalkozni, majd szűkítettem a tevékenységet adalékmentes portermékek (rántásporok, mártásporok, italporok) gyártására, melyeket nagykonyháknak és éttermeknek adunk el. Mondjuk ha foglalkoznék is vele, több is elkelne. Unaloműzés gyanánt 2002 és 2009 között írtam öt könyvet, hármat az orbáni országlásról (Újbeszél, Újszövetség, Visszakézből), kettőt a Medgyessy féle balfaszériáról (eMPé, 100 lapos kampány). Irodalmi értéket nyomokban sem képvisel egyik se. Ez a tevékenység kötetenként 10 napot vett el az életemből, ha a bevételt visszaszámolom órabérre, a Simicska szalutálhat. Ugyanekkor (2000-ben) indítottam a Kalandor Kiadót, sok jó könyvet adtunk ki, de idővel már nem volt nyereséges a jó könyvek kiadása, úgyhogy 2006-ban felfüggesztettem a tevékenységét.
2009-ben nyitottam Marbellán egy éttermet, amely rövid, heves szenvedés után kimúlt. Aztán 2011-ben hazajöttem. 2012-ig semmit nem csináltam, mert az apám 55 éves korban mehetett nyugdíjba, s bár nem mérhetem magamat hozzá, úgy döntöttem, hogy a világ szíveskedjék nélkülem megoldani a gondjait, mert hátralévő éveimet olvasással, hízással, a plafon bámulásával, dohányzással és a természet rendje szerint tüdőrák vagy szívelégtelenség formájában bekövetkező haldoklással kívánom eltölteni.
2012. február 18. és 2016. június 28. között költő voltam.
Így visszatekintve azt kell mondjam, azért voltam sikeres, mert egyszerűen nem voltam hajlandó elfogadni, hogy rám is érvényesek azok a falmelléki félelmek, megkötések, amelyektől való rettegtükben az emberek nem mertek kilépni társadalmi megszokottságaik komfortzónájából.
Király Gábor
ELŐZMÉNYEK
2017. április 24. 18:00
című alkotói pályázat eredményei
+ VIDEÓ
Hétfő este lezajlott a Kultúrpart Live! műsorában a DRÓT harmadik szülinapja és az Otthon a hazában című alkotói pályázat eredményhirdetése és kiértékelése. A Fedél Nélkül, a Csillagszálló és a DRÓT alkotói pályázatát Pálfi Anna – a Csillagszálló főszerkesztője, Kepe Róbert – az FN felelős szerkesztője -, és Weiner Sennyey Tibor értékelte. Eredmények és videó a DRÓTon.
KORTÁRS
MAGYAR KÖLTŐK
a DRÓTon
„…hogy miért kell hét előtt felkelni / munkahelyen szenvedni / holott csak / a boldogtalanságod / enyhítésére kell a pénz / az ok vált okozattá” – Svégel Fanni versei
„meztelenül mentél be a vízbe, / és mondtam, hogy nálad szebben / senki nem tudná hordani a bőröd, / de én nem mertem betenni” – André Ferenc csíkszeredai születésű, jelenleg Kolozsvárott élő fiatal költő, slammer verse.
„Úgy ébredtem ázottan, / dideregve, mint egy utazó, / kit visz a szél szadomazó / partira, éji parti orgiára, / rávehető szodómiára, / lefordíthatnád óindre. / De rálel egy épp jó rímre…” – Simon Adri két verse.
„hibbant férfi / vagy / hibbant nő / megválni / összeil-/lő” – Lennert Móger Tímea vajdasági költőnő három versét olvashatjátok a DRÓT szexi költők sorozatában. – Móger Tímea versei
„A tenyerembe, majd / a számba teszem / ezeket az apró, kerek / üvegdarabokat. / Gondolatban fenyegetem apát, / hogy lenyelem egyszerre./ Lenyelem őt is, anyát, / a várost és a telefonfülke / kilőtt üvegeit.” – Terék Anna: Maja (részletek)
„Lépten-nyomon foszlik jelentésem, / Csak te nem botlasz belém.” – a marosvásárhelyi születésű, de Várpalotán élő Éltető Erzsébet versei – Rólad akartam – Éltető Erzsébet versei
Ughy Szabina verseskötetét tartottuk a 2015-ös Ünnepi Könyvhetes DRÓT TOP10-ben a legjobbnak. Nem véletlenül. „Azt mondja, minden más fontos a versekben van.” – Fata morgana – Ughy Szabina versei
„Vedd a szádba politikám. / Tedd a számba politikád. / Füstölt, csípős, pici hazám. / Füstölt, csípős, pici hazám.” – Turbo folk – Orcsik Roland versei
„Átható / fűszaga van ennek a hétfőnek. Biztos / kenderolajjal kenik az alkatrészeit.” – Závada Péter három verse a Mész című legújabb kötetéből
„Ókeresztény punk, akire nyugodtan rábízhatnád az életedet, ráadásként a gyerekeidét is. Tiszta, erkölcsös, alapos, mint egy vakbélgyulladás. Minden írásának tétje a megváltás, alább nem adja. Még meg sem született az életmű, máris méltatlanul elfeledett szerző, és ez így van jól.” – írta Zemlényi Attila a most 50 éves Nyilas Atilláról a MŰÚTban. A DRÓTon szeretett költőnk két zseniális versét olvashatjátok ebből a jeles alkalomból. – Nyilas Atilla 50
„Az idővel kezdeni kell valamit / ha már van / ugyanabban a mókuskerékben / vagyunk / mint isten” – Tóbiás Krisztián: A mindenség eszmélete című ciklusból (részletek)
„Költő Urak, a verseny véget ért. / Fáradt vagyok, aludni lenne kedvem. / Hálás vagyok a szép szeméremért, / s tetszik minden, ami szemérmetlen.” – Jónás Tamás három verse
Többen írtátok a „Fogyasztható művészet” című videónk után, hogy szeretnétek elolvasni a filmben szereplő Dobai Bálint verseit. A DRÓTon most közöljük mind a nyolc haikut, melyeket Nagy Zsófia Minikiállításának záróeseményén olvasott fel a költő. Ha tetszettek: adjátok tovább! – Nyolc gyönyörű haiku egy borongós vasárnap – Dobai Bálint versei
„Az elvtárs szobormerev / arca / kimerevített képernyőn. / Meg fognak enni / ezek a tetvek.” – Bak Rita költő, műfordító egy hét múlva felolvas az Írószövetség könyvtárában. Három versével ajánljuk az estet a DRÓTon. – Kutyavirágok – Bak Rita három verse
„…barlangom vagyok / érintőm vagy / megérintelek / mintha maszturbálnék // félek magamtól / ezért bántalak…” – Szívig rág… – Móger Tímea három verse
„A szabadságot mutatod, / és ő a tárgyat nézi, amelyikbe / bezárták a szabadságot. / A neve ketrec.” – Balázs Imre József Jung a gépteremben című kötetéből részleteket olvashattok a DRÓTon
„…később pontosan azonosítható az a hely, / ahol álltál, / s akkor talán az is, / hogy ki voltál.” – Carbonaro – alias Szőcs Géza – legújabb verseskötete az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában jelent meg a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárra. A kötetből két elgondolkodtató verset olvashattok a DRÓTon.
„De itt sötét van, s hideg. / Szemünkre nem jön többé álmod. / Merre szállt el tekinteted? / Zengő hangod hova illant?” – Karácsony napján Hegyi Botos Attila versét olvashatjátok a DRÓTon. Ha tetszett: ajándékozd tovább! – Hegyi Botos Attila: Égsirató
Ki mondta, hogy a közéleti költészet halott? Milyen itt egy sorakozó? Hogy hangzik a Demagóg mondóka? És minderre mi a végső utószó? Berka Attila versei a DRÓTon. – Demagóg mondóka – Ne olvasd el, ha szerinted minden rendben van Magyarországon!
Indítsd a hetet verssel! Hétvári Andrea legutóbbi verseskötetéből a Kert retorikájából olvashattok három gyönyörű szonettet a DRÓTon. – Három szonett hét elején
Málik Roland-emlékestet tartanak 2016. január 26-án (kedden) a Kalicka Bistróban, ahol a saját írásaival emlékeznek a 2011 januárjában az ecuadori Santa Marianitában, a Playa Bonitán a Csendes-óceánba fulladt Málik Roland (1976–2011) költőre. A költő három verse saját előadásában a DRÓTon. – Málik Roland elmondja három versét
„…a szárnyaikat ilyenkor / kölcsönadják a költőknek, akik az / önző nap közelében, jó magasan, / a bőrükön érzik, hogy az ördög a / részletekben lakik, vagyis a pokol / is részletkérdés, akárcsak a nemlét…”– Fellinger Károly felvidéki költő, író legutóbbi kötetéből a Külön bejáratból olvashattok négy verset a DRÓTon. – A pokol is részletkérdés, akárcsak a nemlét – Fellinger Károly versei
„Ha elhagyod egyszer a harmadik ikszet, / nem kellesz a munkaerőpiacon. / Ezt dobta a gép. Igazítod a sminked. / Kérőddzön a sok fasz a szingliadón!” – A 7nő című beszélgetés sorozatunk első vendége Kiss Judit Ágnes költő volt, akinek a beszélgetés végén felolvasott négy szókimondó versét olvashatjátok a DRÓTon. – Kiss Judit Ágnes négy verse
Kitakart kedves. / Barna mell. Csecsemősírás. / Zokog. Kő. Élni-halni. Volna. / Jó. Öreg az idő. Barázdált a táj. – Galyas Éva Klára költő és divattervező verseit olvashatjátok a DRÓTon. – Téged vágyni volna jó… – Galyas Éva Klára versei
ÁLLJ MEG! Egy ősi japán mondás szerint, aki elolvas egy haikut, annak szerencséje lesz, aki tovább is adja: megsokszorozza azt. A DRÓT szerkesztősége fontosnak tartja, hogy lehetőleg ne teljen el hét versek nélkül. Inkább verseket adjatok tovább, mint az őrületet és a gyűlöletet. Talán még szerencsétek is lehet. – Három rövid versben az élet – Botos Ferenc haikui
„…végül mégsem feledtem: hogy hogyan / hordtál, szültél és ringattál anya. / Hogy vér vagyok a véredből / és hús a húsodból, hogy életet adtál / kimondhatatlan lehetőséget, / hogy ember lehessek.”- egy különleges és kivételes alkalomból a DRÓTon most Weiner Sennyey Tibor anyaverseit közöljük, Szarka Fedor Guido illusztrációival. – Weiner Sennyey Tibor: Anyaversek
Úgyszeretnek. Ahogy egymást sem. / Erőtlenül. Erősek. – Boldog nőnapot kíván a DRÓT nem csak nőknek és nem csak férfiaknak, hanem mindenkinek két nem szokványos nőnapi verssel egy költőnőtől. Ha te is: add tovább ezt a két verset. – Móger Tímea: Nemek arca nőnapra
Nincs szerető, / nincs család, / nincs tenger, / nincs folyó. / Valaki vágja / már el a / szoknyám alól / kilógó köldökzsinórt! – a vajdasági Bíró Tímea öt verse kegyetlen szigorral tárja fel egy abortusz lelki hátterét. Mit él meg egy nő? Hogyan éli meg? Hogy reagál az anyja? Hogy reagál a szerető? Mennyire messze kerül tőlünk a tenger? – Emberfogyatkozás – abortusz versek
Pipacsok nyílnak. / A rét arca lassacskán / elvörösödik. – Emlékeztek? Egy ősi japán mondás szerint, aki elolvas egy haikut, annak szerencséje lesz, aki tovább is adja: megsokszorozza azt. Talán még szerencsétek is lehet… mint most a húsz esztendős Majláth Ákos verseivel a DRÓTon. – Ne menj tovább úgy, hogy nem olvastál el nyolc tavaszi haikut!
végre egy nő / aki úgy hagyott faképnél / hogy egyetlen sérüléséért / sem én vagyok a felelős / és ez kétségbe ejt – a költő, aki ezeket a sorokat írta Csíkszeredában született, most épp Kolozsváron él, 20 éves. Érettségi után dolgozott: zöldségárusként, raktárosként, színházban díszletépítő munkásként, valamint kellékesként, kartongyárban, jelenleg pedig egy üzletláncban kasszás, és árufeltöltő. Négy versét olvashatjátok a DRÓTon. – Tétlenkedik a szerelmi líra… – Gothár Tamás versei
arra gondolok, / hogy te hittél túlvilági dolgokban, és ha úgy alakul, / hogy neked van igazad, mennyivel lesznek durvábbak / a gátlásaim, ha arra gondolok majd közben, hogy nézel. / – Németh Gábor versei a DRÓTon.
Társaid már rég vízbe fúltak, / de még hét nap elteltével is a kiáltásaikra ébredsz, / mert álmaid, mint a tenger, / partra sodorják benned fél pár cipőiket, a léket kapott / hajó roncsait. – A tengernek háttal – Izsó Zita versei
Szerelmes volt minden verseskötetbe, / a bájosan rosszakba legkivált, / mik úgy hordták direkte szexepilként / a sok kacéran feltünő hibát. – egy verset olvashattok Varró Dániel Mi lett hova? című kötetéből a DRÓTon. – Varró Dániel: Mánia
Maszkot visel, undorba mártott izzadság- / Cseppek homlokán, kalodába zárja melleit,/ Rongyai alatt keresi a magyar nyelvet. // A lengyel királynőn gázol át, hirtelen és / Rózsaszín védjegye bemocskolódik. / Szabad lenne? Csupán átalakult börtöne. – Két vers Nagypál István Prelúdiumok és fúgák között című kötetéből
Van egy kutyánk, Szafaládé, / lába töpszli, füle csálé. / Szőre loncsos, / farka lompos, / de nem lesz ő soha másé! – Részletek Király Levente kutyás verseskönyvéből.
Jézus neve az egyetlen név, / a név pedig maga a lényeg. – Farkas Arnold Levente versei. 1979-ben született Nagyváradon, költő, író. A lazarista szerzetesek novíciusa volt, majd a rövid moratórium után visszament Debrecenbe, ahol magyar-filozófia szakon diplomázott. Tagja volt a LÉK Irodalmi Körnek, írásai több folyóiratban láttak napvilágot – többek között a régi DRÓTban -, a verseiből készült F.A.L. című előadást több fesztiválon bemutatták. Első kötete A másik Júdás címen jelent meg 2013-ban, a JAK-füzetek sorozatban.
